Lebomlik a lebomló műanyag (PLA)?

Mit is takar a PLA kifejezés és milyen anyag is ez? A PLA genetikailag módosított növényi keményítőből készülő bioműanyag, melyet leggyakrabban kukoricából állítanak elő. Igaz, hogy az előállításához szükséges energiafelhasználás öko lábnyoma sokkal kisebb, mint a kőolajalapú műanyagoké, azonban a PLA lebomlása sem megy végbe természetes körülmények között, mivel ahhoz megfelelő körülményeket kell teremteni, azaz komposztálnunk kell őket. De ez az otthoni komposztálókban nem fog bekövetkezni, ha pedig nem komposztáljuk, hanem egyszerűen a szemétbe dobjuk, akkor a kommunális hulladékok közé kerül, vagy a szemétégetőkbe.

A természetben a PLA lebomlásához legalább 80 évre van szükség, ami azt jelenti, hogy a nem megfelelő komposztálásával ugyan csak hozzájárulunk a műanyag, és mindenekelőtt a mikroműanyag környezetszennyezéséhez is.

 

A PLA egy komposztálható műanyag de NEM bomlik vagy biodegradálódik a háztartási komposztálókban, vagy hulladéklerakóban. Csak viszonylag magas, 60°C-os hő hatására kezd bomlani, több hónap alatt. Ilyen környezet csak kereskedelmi komposztáló telepeken fordul elő. Abban, hogy ennyi félreértés van a témában igencsak hozzájárul a PLA-t támogató cikkek és szervezetek, mert nem használják a technológia pontos leírását. Másik további probléma az, hogy a PLA komposztálása során a visszamaradó anyag széndioxid, és mivel a professzionális komposztáló létesítmények jelenleg nem fogják fel a keletkező gázokat, ez általában belekerül a légkörbe.

Sokszor találkozunk azzal a boltokban, webáruházakban, hogy lebomlóként árulnak olyan polietilén termékeket, amelyek hő hatására idővel is csak kis darabkákra esnek szét. Ezek azonban nem bomlanak le biológiai úton, hanem szennyező mikroműanyagként a körforgásban maradnak.

A biológiai úton lebomló, öko, vagy környezetbarát PLA szatyrok, zsákok, elviteles dobozok, szívószálak, stb… is ebbe a csoportba tartoznak. A “biológiai úton való lebomlás” (biodegradáció) kifejezését sajnos nagyon szabadon használják. A kifejezés pontos jelentése; biológiai úton lebomló műanyagok: lebomló műanyag, amely esetében a bomlást a természetesen előforduló mikroorganizmusokkal, úgy mint baktériumokkal, gombákkal és algákkal való kölcsönhatás eredményezi. Azonban PLA egy “komposztálható műanyag”, amely “degradáció” útján bomlik le és ezért ez nem igazi “biodegradáció”. 

A Szent István Egyetem gondozásában tavaly kiadott Hulladékgazdálkodás című kézikönyv szerint egyébként a „biológiailag lebomló”, valamint „komposztálható” feliratokkal ellátott műanyag termékekkel mindenesetre jobb vigyázni, mert az esetek nagy részében a valóságban nem bomlanak el!

Ezeknek a termékeknek valójában csak akkor lenne létjogosultságuk, ha a szelektív hulladékgyűjtés részeként, a konyhai szerves hulladékkal együtt, ezek is egy külön, például “barna” kukában begyűjtésre és elszállításra kerülnének egy központi ipari komposztálóba. De ez Magyarországon sajnos nem megoldott.

A műanyagok, bár sok esetben megoldást nyújtanak, lebomló voltuk is csak az egyszer használatos fogyasztói társadalmi szokásokat erősítik, és azt a látszatot keltik, hogy egy “hulladék lehet környezetbarát”. Azonban, ha semmiképpen nem tudjuk megelőzni vagy újrahasználni a terméket, figyeljünk oda, hogy milyen anyagból készül, és hogy valóban lebomlik-e biológiai úton!

Ebben mi tudunk segíteni, ugyanis a Rizsi rizsszívószálak 100%-ban lebomlóak, és 100%-ban természetes alapanyagokból készültek! A papír szívószálaknál jóval ellenállóbbak, és attól se kell tartanod, hogy más már használta előtted szívószáladat.
Tudtad, hogy Magyarországon naponta 40 Everest-nyi szívószálat dobunk a kukába?

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Kapcsolódó cikkek

PLA szennyezés

Lebomlik a lebomló műanyag (PLA)?

Mit is takar a PLA kifejezés és milyen anyag is ez? A PLA genetikailag módosított növényi keményítőből készülő bioműanyag, melyet leggyakrabban kukoricából állítanak elő. Igaz,

40 Everest-nyi műanyag szívószál

A műanyagszennyezés szinte a világ minden táján megtalálható már. Nemrégiben kutatók az Antarktiszi jégmintákban is találtak mikroműanyag-szennyezéseket, mely azt jelenti, hogy a sarki krillek (rákok),