A Magyar Parlament 2020. július 3-án fogadta el az egyszer használatos műanyagok kivezetését célzó jogszabályt, amely az uniós előírás értelmében 2021. július 1-től betiltja a fenti egyszer használatos műanyag terméket és csomagolóanyagot.
A műanyagtörvényt 560 szavazattal, 35 ellenszavazat és 28 tartózkodás mellett fogadták el, így 2021-től az alábbi műanyag termékek lesznek betiltva az Unióban:
- egyszer használatos evőeszközök (villák, kések, kanalak és pálcikák),
- egyszer használatos tányérok,
- szívószálak,
- fülpiszkálók,
- Italkeverő pálcikák;
- léggömbök pálcikái, és
- oxidatív úton lebomló műanyagok, ételtartók és expandált polisztirolból készült poharak.
Ezeket a termékeket 2021-től kizárólag fenntartható anyagokból lehet majd készíteni. Azon termékeknél, amelyeknél még nem állnak rendelkezésre megfelelő alternatívák, a hangsúly elsősorban a használat korlátozásán lesz! A cél egyértelmű, hiszen a műanyagok használatának csökkentése alapvető fontosságú. A lebomló műanyagok használata csak akkor lenne jó megoldás, ha ipari komposztálóba kerülnének, mivel a kommunális hulladékokkal együtt gyűjtve nehezen bomlanak le. A körkörös gazdasági modellhez leginkább a visszaváltható termékek és csomagolóanyagok használata illeszkedne, ez azonban számos területen nem alkalmazható, mint például a vendéglátás vagy az élelmiszeripar. Ezen a két területen viszont tökéletes választás lehet a Rizsi rizsszívószálai!
Ne dobd el, hanem edd meg!
Mit használjunk akkor a műanyag helyett? – Alapvetően két irány látszik: választhatunk többször használatos termékeket, bár ez az opció a szívószálak esetében különösen nagy aggodalomra ad okod higiéniai okok miatt, (főleg mostanában, mikor világ méretű vírusjárvány tombol), vagy használhatunk környezetbarátabb anyagokat!
A Bizottság javaslata az európai tengerekben és partokon leggyakrabban talált tíz egyszer használatos műanyagtermékre (amelyek az összes egyszer használatos műanyag 86 százalékát jelentik) és az elvesztett vagy elhagyott halászati eszközökre vonatkozik. A tervezet szerint ez a tíz terméktípus a tengeri hulladék 43, míg a halászeszközök a 27 százalékát teszik ki, így az ezek elleni fellépés együttesen az összes tengeri hulladék 70 százalékát érinti! Igencsak megdöbbentő tény, hogy az összes tengeri hulladéknak a 85 százaléka műanyag.
„…az összes tengeri hulladéknak a 85 %-a műanyag„
Az Európai Bizottság nem mindegyik termékre ugyanazokat a szabályokat akarja bevezetni, hanem arányosságra törekszik. Csak azokat a műanyagtermékeket tiltaná be, amelyek helyett már van könnyen beszerezhető és megfizethető alternatíva. Ahol még nincs ilyen, ott az azonnali tiltás helyett a használat visszaszorítása a cél, tagállami intézkedésekkel, a gyártókra vonatkozó követelményekkel, valamint hulladékgazdálkodási előírásokkal.
Nézzük, melyik műanyagtermékekkel mit kezdene a műanyagtörvény:
- Betiltaná a tányérokat, evőeszközöket, szívószálakat, italkeverőket, fültisztító pálcikákat és léggömbpálcikákat. Ezeket kizárólag a mostaninál fenntarthatóbb anyagokból lehetne ezentúl gyártani.
- A műanyag italdobozokat csak a dobozhoz rögzített kupakkal vagy fedővel lenne szabad árulni.
- Fogyasztáscsökkentést az élelmiszertároló edények és poharak terén akar elérni a Bizottság.
- Az élelmiszertartó edények, gyűjtő és egyedi csomagolások, italdobozok, poharak, filteres dohánytermékek, nedves törlőkendők, léggömbök és könnyű műanyag zacskók gyártóinak a tervezet szerint hozzá kellene járulniuk a hulladékgazdálkodás, illetve az egyszer használatos műanyagtermékekkel kapcsolatos ismeretterjesztés költségeihez.
- A műanyag flakonokra a tervezet begyűjtési célértéket határoz meg: a tagállamoknak 2025-re ezek 90 százalékát kellene tudniuk visszagyűjteni, például betétdíjrendszer bevezetésével, kibővítésével.
- Az egészségügyi betétek, nedves törlőkendők és léggömbök gyártóinak szabványcímkéken kellene tájékoztatniuk a vásárlókat a termékeik műanyagtartalmáról és a káros környezeti hatásaikról.
- A tagállamoknak minden egyszer használatos műanyagtermékkel kapcsolatban alaposabban kellene tájékoztatniuk az embereket.
- 2025-ig a tagországoknak el kellene érniük, hogy az eladott PET-palackok 90 százalékát visszagyűjtsék.
- A Bizottság az elhagyott műanyagtartalmú halászeszközök gyártóira hárítaná a kikötőkből való begyűjtésük és elszállításuk költségeit, és nekik is állniuk kellene az ilyen termékekkel kapcsolatos figyelemfelhívást.
A Bizottság számításai szerint a javaslat 2030-ra 3,4 millió tonna szén-dioxid-egyenértékkel csökkentené a károsanyag-kibocsátást, 2030-ig 22 milliárd eurónak megfelelő környezeti kárt előzne meg, és 6,5 milliárd euró megtakarítást jelentene a fogyasztóknak.
Nem a tárgyakkal van a baj, hanem az anyagokkal!
Fontos tisztázni, hogy az EU nem a szívószálakat, és társait akarja betiltani, hanem az egyszer használatos műanyag szívószálakat. Azt is le kell szögezni, hogy ha elfogadják az irányelvet, az nem azt jelenti, hogy nem lehet többé szívószálat vagy fülpiszkálót venni a boltokban, hanem azt, hogy amit majd lehet venni, azt vagy többszöri használatra szánják, vagy olyan anyagból lesz, ami nem fog évszázadokig hánykolódni a természetben, miután fél órát használtuk.
Ezek az intézkedések szebbé és tisztábbá tehetik a tengereket – szárazföldeket, és megvédheti az állatvilágot is.