Műanyagtörvény

• egyszer használatos evőeszközök (villák, kések, kanalak és pálcikák),
• egyszer használatos tányérok,
• szívószálak,
• fülpiszkálók,
• Italkeverő pálcikák;
• léggömbök pálcikái, és
• oxidatív úton lebomló műanyagok, ételtartók és expandált polisztirolból készült poharak.

Ezeket a termékeket 2021-től kizárólag fenntartható anyagokból lehet majd készíteni. Azon termékeknél, amelyeknél még nem állnak rendelkezésre megfelelő alternatívák, a hangsúly elsősorban a használat korlátozásán lesz! A cél egyértelmű, hiszen a műanyagok használatának csökkentése alapvető fontosságú. A lebomló műanyagok használata csak akkor lenne jó megoldás, ha ipari komposztálóba kerülnének, mivel a kommunális hulladékokkal együtt gyűjtve nehezen bomlanak le. A körkörös gazdasági modellhez leginkább a visszaváltható termékek és csomagolóanyagok használata illeszkedne, ez azonban számos területen nem alkalmazható, mint például a vendéglátás vagy az élelmiszeripar. Ezen a két területen viszont tökéletes választás lehet a Rizsi rizsszívószálai!

Mit használjunk akkor a műanyag helyett? – Alapvetően két irány látszik: választhatunk többször használatos termékeket, bár ez az opció a szívószálak esetében különösen nagy aggodalomra ad okod higiéniai okok miatt, (főleg mostanában, mikor világ méretű vírusjárvány tombol), vagy használhatunk környezetbarátabb anyagokat!

A Bizottság javaslata az európai tengerekben és partokon leggyakrabban talált tíz egyszer használatos műanyagtermékre (amelyek az összes egyszer használatos műanyag 86 százalékát jelentik) és az elvesztett vagy elhagyott halászati eszközökre vonatkozik. A tervezet szerint ez a tíz terméktípus a tengeri hulladék 43, míg a halászeszközök a 27 százalékát teszik ki, így az ezek elleni fellépés együttesen az összes tengeri hulladék 70 százalékát érinti! Igencsak megdöbbentő tény, hogy az összes tengeri hulladéknak a 85 százaléka műanyag.

„…az összes tengeri hulladéknak a 85 %-a műanyag„

Az Európai Bizottság nem mindegyik termékre ugyanazokat a szabályokat akarja bevezetni, hanem arányosságra törekszik. Csak azokat a műanyagtermékeket tiltaná be, amelyek helyett már van könnyen beszerezhető és megfizethető alternatíva. Ahol még nincs ilyen, ott az azonnali tiltás helyett a használat visszaszorítása a cél, tagállami intézkedésekkel, a gyártókra vonatkozó követelményekkel, valamint hulladékgazdálkodási előírásokkal.

Nézzük, melyik műanyagtermékekkel mit kezdene a műanyagtörvény:

• Betiltaná a tányérokat, evőeszközöket, szívószálakat, italkeverőket, fültisztító pálcikákat és léggömbpálcikákat. Ezeket kizárólag a mostaninál fenntarthatóbb anyagokból lehetne ezentúl gyártani.
• A műanyag italdobozokat csak a dobozhoz rögzített kupakkal vagy fedővel lenne szabad árulni.
• Fogyasztáscsökkentést az élelmiszertároló edények és poharak terén akar elérni a Bizottság.
• Az élelmiszertartó edények, gyűjtő és egyedi csomagolások, italdobozok, poharak, filteres dohánytermékek, nedves törlőkendők, léggömbök és könnyű műanyag zacskók gyártóinak a tervezet szerint hozzá kellene járulniuk a hulladékgazdálkodás, illetve az egyszer használatos műanyagtermékekkel kapcsolatos ismeretterjesztés költségeihez.
• A műanyag flakonokra a tervezet begyűjtési célértéket határoz meg: a tagállamoknak 2025-re ezek 90 százalékát kellene tudniuk visszagyűjteni, például betétdíjrendszer bevezetésével, kibővítésével.
• Az egészségügyi betétek, nedves törlőkendők és léggömbök gyártóinak szabványcímkéken kellene tájékoztatniuk a vásárlókat a termékeik műanyagtartalmáról és a káros környezeti hatásaikról.
• A tagállamoknak minden egyszer használatos műanyagtermékkel kapcsolatban alaposabban kellene tájékoztatniuk az embereket.
• 2025-ig a tagországoknak el kellene érniük, hogy az eladott PET-palackok 90 százalékát visszagyűjtsék.
• A Bizottság az elhagyott műanyagtartalmú halászeszközök gyártóira hárítaná a kikötőkből való begyűjtésük és elszállításuk költségeit, és nekik is állniuk kellene az ilyen termékekkel kapcsolatos figyelemfelhívást.

A Bizottság számításai szerint a javaslat 2030-ra 3,4 millió tonna szén-dioxid-egyenértékkel csökkentené a károsanyag-kibocsátást, 2030-ig 22 milliárd eurónak megfelelő környezeti kárt előzne meg, és 6,5 milliárd euró megtakarítást jelentene a fogyasztóknak.

Nem a tárgyakkal van a baj, hanem az anyagokkal!

Fontos tisztázni, hogy az EU nem a szívószálakat, és társait akarja betiltani, hanem az egyszer használatosműanyag szívószálakat. Azt is le kell szögezni, hogy ha elfogadják az irányelvet, az nem azt jelenti, hogy nem lehet többé szívószálat vagy fülpiszkálót venni a boltokban, hanem azt, hogy amit majd lehet venni, azt vagy többszöri használatra szánják, vagy olyan anyagból lesz, ami nem fog évszázadokig hánykolódni a természetben, miután fél órát használtuk.

Ezek az intézkedések szebbé és tisztábbá tehetik a tengereket – szárazföldeket, és megvédheti az állatvilágot is.